Douglas Gordon

Doglas Gordon a tate-ben, 2006. márc 7-május 6.
Proposition for a Poshumouse Portrait 2004
Courtesy Sean and Mary Kelly, New York

" Douglas Gordon's diverse practice – which encompasses film, photography and text based works – explores memory, identity, perception and meaning. The mirror is an important formal and conceptual element in Gordon's practice. Present as both a structural and metaphorical device it is used to suggest the co-existence of duplicate realities.
While Gordon has recreated many works that fuse autobiography and fiction, Proposition for a Posthumous Portrait references the artist's persona but also borrows from art history. The skull with its carved star, recalls Haircut for de Zayas 1921, Man Ray's photograph of Marcel Duchamp and Robert Mapplethorpe's haunting self-portrait where he holds a skull-headed staff."

Confessions of a Justified Sinner 1995
Video installation, two parts, each 300 x 400 cm
Fondation Cartier pour l'art contemporain, Paris, confession a tate-ben

"In the early 1990s Douglas Gordon produced a series of projected works using fragments of existing film footage which he manipulated in order to draw the viewer’s attention to unseen details. These works investigate the psychological impact of the moving image and themes of perception, memory and voyeurism.

Confessions of a Justified Sinner combines three clips from an early film version of RL Stevenson’s novel The Strange Case of Dr Jekyll and Mr Hyde that capture saintly Jekyll transforming into monstrous Hyde. The footage is enlarged, slowed down and projected onto two separate screens, one negative and one positive, in order to prolong and blur the two states."

guilty

gordonról

Self Portrait (Kissing with Scopolamine) (1994) a muhkaban
"the artist confronts his own reflection. He is shown apparently passing on a 'truth drug' to his reflected self."

Déja-vu (2000), a Dead on Arrival című filmet (r: Máté Rudolf, 1949-50) 3 egymás melletti vászonra vetítette, különböző sebességgel (normál, lassabb, gyorsabb). A tér, ahol a vásznak állnak, tükörrel és üvegfelületekkel határolt, ezáltal visszatükröződnek a vetített filmek jelenetei. Megtörik az egyes filmek vetítésének ritmusa, mert a vászon mellett látjuk még egyszer, vagy megelőlegezve azt, halljuk a hangot, a tükör-reflexiók miatt a kép széttöredezik, előbb-utóbb követhetetlenné válik a film, bármelyik verzióját választjuk is.

100 Blind Stars: Mirror Blind Greta 2002, Framed 26 x 24 (image 9 x 7) inches, (66 x 61 cm)
A sorozat a 40-es, 50-es évek filmtörténeti hírességeinek arcképeit tartalmazza. A szemek minden egyes esetben ki lettek vágva, a hiányzó részt Gordon fehér, fekete papírral vagy fényes, tükör hatású anyaggal pótolta. A szemek hiánya azt sugallja, hogy az arc csupán egy egyszerű maszk.

Stan Douglas és Douglas Gordon